A vall�s jap�nban nem mutat egys�ges k�pet, hanem ink�bb sok vall�s egyvelege. Az �si vall�s a shintoizmus, ami abb�l �llt, hogy tisztelt�k a csal�di-nemzets�gi �s t�rzsi szellemeket, valamint a v�d�isteneket, a kamikat. (A kami sz� jelent�se: legf�bb, el�lj�r�, vezet�.) Azt nem tudni, hogy a kamik mik voltak eredetileg. Az egyik lehets�ges v�lasz, hogy a F�ld �s az elemek szellemei, a m�sik, hogy az elhunyt �s�k szellemei. Persze az is lehet, hogy a kamialakokban mindk�t elk�pzel�s �sszeolvadt. A l�nyeg az, hogy a vall�sos sz�vegek szerint k�r�lbel�l nyolcmilli� ilyen szellem �s istens�g l�tezik. �gy h�t egy�ltal�n nem csoda, hogy minden egyes anim�ban felt�nik k�z�l�k n�h�ny. Na �s persze rendszerint megjelennek a shinto szent�lyek is. A szent�lyeket papn�k (miko) �rzik, akiknek �ll�t�lag olyan term�szetfeletti hatalmuk van, amivel t�vol tudj�k tartani a gonosz d�monokat a r�juk b�zott szent t�rgyakt�l. Persze ez csak legenda. Az �p�letek bej�rat�n�l tal�lhat� kapu (torii) mindig magas keresztoszloppal rendelkezik. A szent�lyekben pedig az istens�gek embl�m�it �rzik (mint p�ld�ul a t�kr�t �s a kardot), valamint azokat a pap�rcs�kokkal teleaggatott bambusz rudakat, amelyek a szent f�t jelk�pezik.

    A buddhizmus Krisztus ut�n hatodik sz�zad derek�n ker�lt jap�nba k�nai �s koreai k�zvet�t�ssel. A buddhista papok hirdett�k a l�lekv�ndorl�s tan�t, miszerint az ember lelke miut�n a test meghal, tov�bb sz�ll egy �j testbe. Ez a folyamatos t�k�letesed�s �tja, aminek a v�g�n, ha az ember lelke el�rte t�k�letess�get, akkor el�ri a Nirvan�t, ami a teljes megsemmis�l�st jelenti. A pagod�kat d�szes kapu z�rja el a k�lvil�gt�l. K�t oldal�n a k�t templom�rz� sz�rnyalakkal. A f�olt�ron Buddha szobra �s templomi ed�nyek vannak, az olt�r k�zep�n egy kis asztalk�n pedig szent k�nyvek tal�lhat�k. A mangarajzfilmekben �ltal�ban a pagod�kat l�thatjuk viszont, de id�nk�nt megjelenik n�h�ny buddhista szerzetes is. B�r igaz, hogy ezeknek a viselked�se nem mindig olyan, mint amilyet egy szerzetest�l elv�rn�nk, de ett�l f�ggetlen�l szinte mindig fel vannak ruh�zva a var�zslatok �s gonosz �tkok megt�r�s�nek k�pess�g�vel.

    A konfucianizmus szint�n a hatodik sz�zadban ker�lt jap�nba. Konfucius szerint a felebar�ti szeretet a legnagyobb er�ny. Aki eg�sz �let�ben nem cselekszik rosszat, hanem mindig csak j�t tesz, annak az �lete soha meg nem sz�n� ima. Ezekb�l az elvekb�l alakult azt�n ki a konfucianizmus. Ezek a tanok hat�ssal voltak a jap�nokra �s �vsz�zadokon kereszt�l meghat�rozta a n�p egyes r�tegeinek viselked�s�t, de a M�sodik vil�gh�bor� ut�n a jelent�s�g�k lecs�kkent.

    A kereszt�nys�g eleinte (a tizenhatodik sz�zadban) gyorsan terjedt az orsz�gban, de meg kellet k�zdenie a shinto �s a buddhista vall�s erej�vel. Sokan csatlakoztak ehhez a hithez f�k�pp a falusi n�pek k�z�l. Ennek sz�mtalan felkel�s lett az eredm�nye, mivel a jap�nok szem�ben jobbnak t�nt az ekkorra Eur�p�ban kialakult rendszer, mint amiben �k �ltek. Azt�n a tizenhetedik sz�zadban a nemesek be is tiltott�k a kereszt�nys�get a sok gond miatt, amit okozott. K�s�bb azt�n mikor kihirdett�k jap�nban a vall�sszabads�got, a kereszt�nyek ism�t visszat�rtek a szigetorsz�gba, �s ma m�r egyre t�bben k�vetik ezt a hitet. Jelenleg nagyj�b�l kilencezer ilyen templom van az orsz�gban, �s egyre szaporodik a kereszt�ny �vod�k �s iskol�k sz�ma is.